Az emberiség mindig kacérkodott az élet korlátlanságának gondolatával, már akkor is, amikor a hosszabbítás lehetőségei jóval szerényebbek voltak. Ezt éneklik meg generációk szájról szájra terjesztve, versbe szedve, novellába fűzve, regényben kibontva vagy minden szépirodalmiságot mellőzve tényszerűen, tudományosan.
Az objektívnek látszó lista is (többnyire) szubjektív. Ezt járja körül egy idei szakkönyv.
A Hubble űrteleszkóp forradalmasította az űrkutatást a kilencvenes években, most a NASA ugyanerre készül a hamarosan induló James Webb űrteleszkóppal is. Tudományos szenzációk sorát várják a csillagászok.
Pusztán a bevásárlókocsik fogantyújának átalakításával 25 százalékos forgalomnövekedést lehet elérni – állítják londoni és innsbrucki kutatók.
Már a milliárdosok is felfigyeltek rá – talán tényleg lehet benne valami? Mintha egyre kevésbé tűnne lehetetlennek az emberi élet meghosszabbítása, a sejtek visszafiatalítása.
Nem az a kérdés, mennyit ülnek a tévé előtt, hanem hogy miért, és mi lesz utána.
A faj túlélése is kockán foroghat, ha nem lesz idejében oltás. Bár most mindenkit a koronavírus-járvány foglalkoztat, ez a kijelentés állatokra vonatkozik (az emberiséget nem is fenyegeti ekkora baj).
Az elfogyasztott zsír telítettségénél fontosabb, hogy milyen forrásból származik. Ennek alapján kellene újragondolni az egészséges étkezés alapelveit egy nagy nemzetközi kutatás szerint.
A tehénböfögés és az erdőirtás mérséklése kevés lesz az új klímacélok eléréséhez, az építőipar működését is sürgősen újra kellene gondolni. Ehhez nemcsak a „beépített emisszió” fogalmával kell megismerkedni, de szükség lehet a kenderbetonra és a gombafonaltéglára is.
Ha tisztességesen írják a pénzügyi híreket, szinte megjósolható belőlük a tőzsde alakulása. Számítógépes szövegelemzés alapján jutott erre a következtetésre Leland Bybee amerikai közgazdász és több kollégája.
Az amerikai embargó miatt Kubának nem volt sok esélye „nyugati” oltáshoz jutni, ezért helyben fejlesztettek vakcinákat, és ezekből kettőt már sikeresen alkalmaznak is.
Folyamatosan csökken az állatoknak adott antibiotikumok mennyisége az Európai Unióban, de nyugtalanító értéket is találni az adatokban.
Éjjellátó infravörös kamerák és mesterséges intelligencia bevetésével próbálták kideríteni amerikai kutatók, milyen mozdulatokkal készítik lenyűgöző struktúrájú, hihetetlen geometriai pontosságú hálóikat a pókok.
A kockázatokról és mellékhatásokról még meg kell kérdezni a tudósokat, gyógyszerkutatókat, de első pillantásra ígéretesnek tűnik néhány új Covid-gyógyszer. Megkönnyíthetik a korai, otthoni kezelést.
Távorvoslással segítik a tablettás terhességmegszakítást Németországban.
Sok Coviddal fertőzött ember halálát meg lehetett volna előzni, ha egyes orvosi eszközök ugyanúgy működnének a színes bőrűeknél, mint a fehéreknél – mondta Sajid Javid brit egészségügyi miniszter.
Képekként vagy szavakként értelmezzük az írott digitális kommunikáció jellegzetes grafikai elemeit, az emojikat? – tették fel a kérdést német kutatók.
A kézben nevelt farkaskölykök megtanultak együttműködni kiképzőikkel, de meddig terjed a kölcsönös bizalom? És hogyan hat falusi kutyákra egy robot? A hvg360 sorozatában most az Ausztriában, az ernstbrunni Wolf Science Centerben (WSC) zajló kutya- és farkaskutatásról beszélgettünk.
Mintha csak a Különvélemény című 2002-es film világa elevenedne meg kanadai kutatók számítógépes laboratóriumában, igaz, nem bűncselekményeket jósolnak meg, hanem azt, hogy várhatóan milyen dizájnerdrogok érkezésére kell felkészülnünk.
Kétszer kellett kifejleszteni a bokára szerelhető nyomkövetőt, amelynek megalkotóit a West Side Story és Pókember is megihlették. Sok a hibalehetőség, mégis ez a leghumánusabb büntetésvégrehajtási mód.
